önindukció
(önindukciós feszültség, önindukciós tényező)
Ha a tekercsben (vezetőben) folyó áram megváltozik (pl. ki- és bekapcsoláskor),
akkor az általa körülhatárolt területen a mágneses fluxus is megváltozik, és
magában a tekercsben indukálódik feszültség.
A keletkező feszültséget önindukciós feszültségnek, a jelenséget pedig
önindukciónak nevezik.
Az önindukciós feszültség (UL) nagysága, Faraday törvénye szerint a mágneses fluxusváltozással egyenesen a változás idejével fordítottan arányos:
UL = N DF/Dt
A mágneses fluxusváltozás is arányos azonban az áramerősség változással
F = BA = mHA = m(IN/l)A = kI
tehát
UL = NkDI/Dt = (mN2A)/a DI/Dt = LDI/Dt
vagyis
UL = LDI/Dt
Ahol L arányossági tényező, az úgynevezett önindukciós tényező:
L = (mN2A)/l)
A tekercs méreteitől, alakjától és
mágneses permeabilitásától függ.
Mértékegysége henry (H).
Az önindukciót bemutató animáció a nyílgombokkal léptethető.