nitrocellulóz
(cellulóz-nitrát, lőgyapot, zselatindinamit, robbanózselatin, kollódium)
A cellulóz különböző mértékű nitrálásával képződött vegyületek.
Előállítás
Cellulózból salétromsavval
történő nitrálással.
Először Christian Friedrich Schonbein
német kémikus állította elő 1845-ben.
Fizikai
és kémiai tulajdonságok
A lőgyapot (nitrocellulóz) kinézetre semmiben sem különbözik a közönséges
vattától (cellulóz).
Meggyújtva azonban egy pillanat alatt, maradéktalanul ellobban, nagy mennyiségű
gáz (szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén, nitrogén-dioxid és vízgőz) keletkezése
közben.
A lőgyapot annyira gyorsan elég, hogy nyugodtan meggyújtható a tenyerünkben.
Felhasználás
Nitroglicerinnel keverve
fő alkotórésze számos robbanóanyagnak
és hajítótöltetnek.
Cellulóznitrátot ("lőgyapotot") igen nagy mennyiségben
állítanak elő amit nitroglicerinnel
zselatindinamittá (robbanózselatin) alakítanak.
Kevésbé nitrált (kb. 11% nitrogén
tartalmú) változata a kollódium ezt lőporként
használják lőszerekben.
A kollódium alkohol-éter
elegyében oldva kolloid oldatként a
gyógyászatban használatos.
A cellulóz-nitrátok
néhány kevésbé robbanóképes, de azért erősen gyúlékony formáját sok éven keresztül
használták műanyagokban
és filmalapanyagként.
A celluloid a legrégebben használt
műanyag kámforral
összegyúrt kollódiumból áll, ez volt a régi "gyúlékony filmek"
(a képen) alapanyaga.