nitridek

Elektropozitívabb elemeknek, általában fémeknek nitrogénnel alkotott vegyületei.

Előállítás
A nitrogén negatívabb redoxpotenciálú fémekkel (pl. lítium, magnézium és kalcium) magasabb hőmérsékleten nitridekké egyesül ionos nitrideket képezve, amelyek N3- iont tartalmaznak:

3Mg + N2 -> Mg3N2

Az átmeneti elemek interszticiális nitridjei a fémet ammóniában melegítve állíthatók elő (pl.: Mn4N, W2N).

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Nem tisztán ionvegyületek. (A bór-nitrid pl. kovalens vegyület, amely makromolekuláris kristályt alkot.)
Tulajdonképpen az ammóniából, mint "savból" származó nak tekinthetők.
Vízzel azonnal hidrolizálnak:

Ca3N2 + 6H2O -> 3Ca(OH)2 + 2NH3

Vannak köztük nagyon kemény és stabil vegyületek is, pl. szilicium-nitrid, bór-nitrid.

Felhasználás
csiszolóanyagok
csapágyak
forgácsoló szerszámok
Nitridálással felületi nitrid réteget alakítanak ki egyes alkatrészeken.

Felhasznált irodalom