neutrínó
(elektronneutrínó, müonneutrínó, tauneutrínó, neutrínóoszcilláció, antineutrínó, neutrínódetektor)

Elemi részecske
Jele n
Tömegét nem ismerjük pontosan, de kicsiny, esetleg nulla.
Töltése 0
Spinje 1/2 a spin iránya mindig ellentétes a mozgás irányával.
Csak gravitációs és gyenge kölcsönhatásra képes.
Gyenge radioaktív bomlás során keletkezik.
Reakciókészsége rendkívül kicsiny, nehezen megfigyelhető.
A neutrínónak három fajtája ismert:
- elektronneutrínó (n_e) - atomaggal való kölcsönhatásakor elektron keletkezik
- müonneutrínó (n_m) - kölcsönhatásai során müon keletkezik
- tauneutrínó (n_t) - kölcsönhatásai esetén tau-részecske keletkezik
(Feltételeztek egy negyediket is, de ezt egy 2002-ben indított kísérletsorozatban cáfolták.)
A neutrínó létezését Wolfgang Pauli osztrák-svájci fizikus jósolta meg 1930-ban, de először csak 1956-ban sikerült kimutatni atomreaktorkísérletek során.

A három fajta neutrínó egymásba alakulhat, ezt a jelenséget neutrínóoszcillációnak nevezik

Mindhárom fajtájának megtalálták az antirészecskéjét is béta-bomlásnál (1956-ban).
A háromféle antineutrínó jele: , és

Mivel a neutrínó szinte egyáltalán nem lép kölcsönhatásba semmilyen anyaggal, csak nagyon bonyolult eszközzel észlelhető.
Ha egy a föld alatt jó mélyen elhelyezett több százezer literes folyékonygáz-tartály falába érzékeny fényérzékelőket helyeznek el, akkor a nagyon-nagyon ritkán mégis kölcsönhatásba lépő neutrínók okozta felvillanások alapján észlelhetők. Ebben az óriási mennyiségű anyagban is csak naponta néhány atommal lép kölcsönhatásba! (Egy ilyen neutrínódetektor látható a képen.)

Testünkön is ötvenezer-milliárd neutrínó hatol át másodpercenként anélkül, hogy észlelnénk vagy okozna valamit!

A csillagászat legfiatalabb ága, a neutrínócsillagászat egy új észlelőeszköze a neutrínók által keltett Cserenkov-sugárzást észleli mélyen a tenger alatt, egy másik az Antarktiszon (IceCube).

Felhasznált irodalom