molekula
(egyatomos molekulák, kétatomos molekula, óriásmolekulák)
A kémiai vegyületeket képező alapvető egységek egyike, a kémiai vegyület legkisebb része, amely egy kémiai reakcióban részt vehet. Általában több atomból áll, de léteznek egyatomos molekulák is.
A molekulák
nagysága igen különböző lehet, mivel egyetlen atom
(pl. nemesgázokban,
fémgőzökben) is alkothat molekulát,
de vannak több tízezer atomból álló óriásmolekulák
is. Ezek elektronmikroszkóppal 100.000-szeres
nagyítással már jól láthatók, kristályaikban
szabályos elrendeződésük is világosan felismerhető.
A képen egy DNS molekula elektronmikroszkópos felvétele látható.
A legtöbb kovalens kötéses vegyületben a molekulák kovalens vagy koordinatív kötéssel összetartott atomok csoportjaiból állnak.
Az olyan kovalens kötéses anyagoknak, amelyek makromolekulás kristályokat képeznek, nincs diszkrét molekulájuk, tulajdonképpen az egész kristály egy óriásmolekula. Hasonlóan az ionos vegyületeknek sincs egyes molekulájuk, mivel azok ellentétes ű ionok együttesei.
Kémiai szempontból tehát az elemek molekuláit az jellemzi, hogy egy vagy több azonos atomból állnak (homonukleárisak), a vegyületek molekulái viszont két vagy több, de legalább kétféle atomból (heteronukleárisak).
Sok két atomból felépülő kétatomos molekula létezik. Például a hidrogén (H2) vagy a sósav (HCl).
Az azonos egységekből felépülő molekulákat makromolekuláknak nevezik.
| A hélium egyetlen atomból álló molekulája | A hidrogén két azonos atomból álló molekulája | A víz két különböző atomból álló molekulája |
 |
 |
 |