Maxwell-Boltzmann eloszlás
Az energiának az (ideális)
gázok molekulái és atomjai
közötti eloszlását írja le.
James Clerk Maxwell, brit és Ludwig
Boltzmann, osztrák fizikus dolgozta ki 1868-ban.
Alapvető fontosságú a gázok termodinamikai
tulajdonságai és az egyes gázatomok sokaságának viselkedése közötti összefüggés
megértéséhez.
A gázokban lévő részecskék
sebességét (a sebességvektor
nagyságrendjét) írja le, a rendszer hőmérsékletének
függvényében, ahol a részecskék között
nincs állandó kölcsönhatás, szabadon mozognak rövid ütközések között.
Ez egy valószínűségi eloszlás a molekuláris sebességekről, a sebességek eloszlásáról,
a nyomatékokról, a molekulák momentumának nagyságrendjéről, és mindezek különböző
eloszlási valószínűségéről.
Az eloszlásban 3 dimenziós vektorok szerepelnek, melyek komponensei függetlenek
és normál eloszlásúak (normális eloszlás) '0' középértékkel és a
szórással.
Ha Xi eloszlása X~N (0, a2), akkor
a Maxwell–Boltzmann-eloszlást követi a paraméterrel.
Az a paramétertől eltekintve, az eloszlás azonos a
3 szabadságfokú khí-eloszlással.
A termodinamikai egyensúly közelében lévő ideális
gázokra alkalmazzák nemrelativisztikus sebességeken, ahol a kvantummechanikai
hatás elhanyagolható.
A kinetikus gázelmélet alapjául szolgál, megmagyarázza a gázok
alapvető tulajdonságait, mint például a nyomást és a diffúziót.
