látástávolság
(vízszintes látástávolság, függőleges látástávolság,
meteorológiai látástávolság, homályossági tényező)
Vízszintes látástávolság
Az a legnagyobb távolság, amelyről egy megfelelő nagyságú, fekete tárgyat egy
átlagos észlelő felismer.
Az észlelést talajon szemmagasságban végzik.
Függőleges látástávolság
Az a legnagyobb távolság, amelyről egy függőleges irányban elhelyezkedő tárgy
még látható.
Meteorológiai látástávolság
Nappal a látástávolságot az észlelő ismert távolságban lévő tereptárgyak
segítségével állapítja meg, sötétedés után pedig a különböző fényforrások
alapján.
Az éjszakai távolságot úgy kell megbecsülni, mintha a megvilágítás a nappalinak
felelne meg.
A fénylátásnál meghatározott látástávolság nagyobb, mint a fények nélküli.
A szürkületi időszak tetemes bizonytalanságot hoz a látástávolság észlelésébe:
mind a tárgyak, mind a fényforrások érzékelése
csak hiányosan történik.
Gyakran előfordul, hogy a különböző irányokban megfigyelt látástávolságok különböznek egymástól, ilyen esetekben mindig a legkisebb látástávolság-értéket kell figyelembe venni.
A látástávolságot befolyásoló
Objektív tényezők
- a Föld görbülete,
amely határt szab a rajta lévő tárgyak láthatóságának
- a földfelszín tagoltsága, a rajta lévő tereptárgyak
- a levegő átlátszósága
- levegőt alkotó molekulákon,
atomokon történő - szóródás
- a megfigyelt tárgyak mögötti fényviszonyok, az úgynevezett háttérvilágítás
- a megfigyelt tárgy alakja, színe, fényessége és megvilágítása
Szubjektív tényezők
- a szem érzékenysége (ez egyénenként változik), ez mutatja, hogy a látástávolság
meghatározása mennyire szubjektív
- a szem alkalmazkodó képessége, illetve, hogy a szem előzőleg milyen fényhatásnak
volt kitéve
A látástávolságot csökkentő tényezők
- a légkörben lebegő vízcseppek felhalmozódása (párásság, köd)
- csapadék (eső, hó stb.)
- por- és homokvihar
- egyéb szennyező anyagok (füst, korom, pernye stb.)
Homályossági tényező
A vendéganyagok jelenléte által keltett, a tiszta levegőhöz
viszonyított fénygyengítést mutató
jellemszám.
Megmutatja, hány tiszta légkör kellene
ahhoz, hogy ugyanolyan fénygyengítés
álljon elő, mint amilyen az adott légállapot mellett fennáll.
A homályossági tényező értéke különböző levegőfajtáknál,
mint jellemző és bizonyos mértékig maradandó tulajdonság szerepel.
Amint a kicsapódott vízrészecskék
a levegőben szaporodnak, a homályossági
tényező magas értéket vesz fel és maradandó jellegét elveszti.