Részecskék módjára viselkedő gerjesztések, illetve olyan igazi részecskék,
amelyeknek a környezet megváltoztatja a viselkedését.
kvázirészecskék
(fonon)
Részecskék módjára viselkedő gerjesztések, illetve olyan igazi részecskék,
amelyeknek a környezet megváltoztatja a viselkedését.
Kvázirészecskék kialakulásának első megfigyelése
A kvázirészecskéket például az különbözteti meg a valódi részecskéktől, hogy a kvázirészecskék előfordulási területe a térben nem lehet tetszőleges, mert nem önálló létezők, hanem egy adott anyaghoz kapcsolódó állapotot vagy tulajdonságot lehet leírni velük.
Kvázirészecskékből már elég sokfélét előállítottak a fizikusok: pl.
fonon, roton, magnon, plazmon, exciton, polaron, fluktuon, fazon.
A kvázirészecskék fentebb említett első fajtára példa lehet a kristályos
szerkezetű testek rácsrezgéseinek leírására bevezetett fonon.
Szóba kerül a szupravezetésnél is.
Az elektron terjedése közben az ionokat
rezgésbe hozhatja, egy hullámot
kelthet. Ez a hullám a kvantummechanika
szerint részecskék is tekinthető
fonon. Azt mondjuk, hogy az elektron egy ilyen részecskét, egy fonont
kelthet, s emiatt pályája megváltozik.
A másik fajtára példa szilárd testekben
mozgó elektron, amelynek az effektív
tömege ilyen körülmények között sokkal
nagyobb, mint a szabad elektroné.