kvázirészecskék
(fonon)

Részecskék módjára viselkedő gerjesztések, illetve olyan igazi részecskék, amelyeknek a környezet megváltoztatja a viselkedését.

Kvázirészecskék kialakulásának első megfigyelése

A kvázirészecskéket például az különbözteti meg a valódi részecskéktől, hogy a kvázirészecskék előfordulási területe a térben nem lehet tetszőleges, mert nem önálló létezők, hanem egy adott anyaghoz kapcsolódó állapotot vagy tulajdonságot lehet leírni velük.

Kvázirészecskékből már elég sokfélét előállítottak a fizikusok: pl. fonon, roton, magnon, plazmon, exciton, polaron, fluktuon, fazon.

A kvázirészecskék fentebb említett első fajtára példa lehet a kristályos szerkezetű testek rácsrezgéseinek leírására bevezetett fonon.
Szóba kerül a szupravezetésnél is.
Az elektron terjedése közben az ionokat rezgésbe hozhatja, egy hullámot kelthet. Ez a hullám a kvantummechanika szerint részecskék is tekinthető fonon. Azt mondjuk, hogy az elektron egy ilyen részecskét, egy fonont kelthet, s emiatt pályája megváltozik.

A másik fajtára példa szilárd testekben mozgó elektron, amelynek az effektív tömege ilyen körülmények között sokkal nagyobb, mint a szabad elektroné.

Felhasznált irodalom