A kúszás
a folyási határnál kisebb feszültség
hatására, tartós terhelésnél bekövetkező alakváltozás.
kúszás
(kúszási görbe, elsődleges kúszás, másodlagos kúszás, harmadlagos kúszás, kúszáshatár, kúszásvizsgálat)
A kúszás
a folyási határnál kisebb feszültség
hatására, tartós terhelésnél bekövetkező alakváltozás.
A kúszási görbe három szakaszból áll:
I. Elsődleges kúszás
Az alakváltozási sebesség az idővel
és az alakváltozással csökken.
A diszlokációsűrűség nő, a diszlokációs cellaméret csökken az idővel
és az alakváltozással.
II. Másodlagos kúszás (állandósult állapot)
A keményedési és a megújulási folyamatok egyensúlyban vannak.
III. Harmadlagos kúszás
Rekrisztallizáció, a második fázisú részecskék durvulása kezdődik, üregek és
repedések kialakulása indul be.
A kúszáshatár az a legnagyobb feszültség, mely adott hőmérsékleten végtelen hosszú idő alatt sem okoz törést.
A kúszásvizsgálat során egy adott hőmérsékleten,
meghatározott feszültség hatására bekövetkező
nyúlás mértékét határozzák meg az idő függvényében.