kolloid
(diszpergált fázis, diszperziós közeg)
Eredetileg 1861-ben Thomas Graham definiálta a kolloidokat úgy, mint azok az anyagok (pl. a keményítő vagy a zselatin) amelyek nem diffundálnak keresztül egy membránon. Elkülönítette azokat a krisztallokolloidoktól (azaz szerves sóktól), amelyek áthaladnának a membránon.
Később megállapították, hogy a kolloidok különböznek a valódi oldatoktól, mivel olyan részecskéket tartalmaznak, amelyek bár mikroszkóppal nem láthatók, mégis sokkal nagyobbak, mint a normális molekulák.
Ma kolloidnak a két, vagy több fázisból álló rendszereket tekintik, amelyekben az egyik (a diszpergált fázis) el van oszlatva a másikban (a diszperziós közegben), és a fázisok legalább egyikének a dimenziója kicsi (10-9-10-6 méter tartományba esik). A kollodidok szuszpenzió és a valódi oldat közötti köztes állapotot jelentik. Ultra-mikroheterogén diszperz rendszerek
Különbözőképpen osztályozhatók.
diszperz rendszer címszónál a különböző kolloidok megtalálhatók és a kapcsolódó címszavak elérhetők.
A képen egy ismert kolloid (szol) a tej látható, amelyben a folyadéktulajdonságok dominálnak, egy másik közismert kolloid (gél) a zselatin), ami inkább szilárd anyagra hasonlít.
További jellemző példák találhatók az Érdekességek rész Ködök, füstök, löttyök... címszavában.