koleszterin
(HDL-koleszterin, High Density Lipoprotein-koleszterinaz, nagy sűrűségű koleszterin, jó koleszterin, LDL-koleszterin, Low Density Lipoprotein-koleszterinaz, kis sűrűségű koleszterin, rossz koleszterin, VLDL, very low density lipoprotein, nagyon kis sűrűségű lipoprotein, veszélyeztető koleszterin)

C27H46O
Az állatokban nagy mennyiségben képződő létfontosságú szteroid.

Előfordulás
A tápcsatornába tojássárgája, húsok és egyes kagylók formájában kerül be.
Különösen nagy mennyiségben fordul elő bizonyos szervekben, például a mellékvesében és az idegrendszerben.

A koleszterin molekulaképe balra golyó és pálcika jobbra térkitöltéses megjelenítésben.

A Koleszt.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Fehér, kristályos anyag
Olvadáspontja körülbelül 148°C.
Forráspontja közelében már bomlik
Sűrűsége 1,07 g/ml
Vízben nem oldódik

Kétféle koleszterint különböztetnek meg a laboratórium vizsgálatok során:

- HDL-koleszterin (High Density Lipoprotein-koleszterinaz - nagy sűrűségű koleszterin).
Ezt szokták "jó" koleszterinként is említeni.
A HDL-koleszterin 50% fehérjét, kevés koleszterint, trigliceridet és foszfolipidet tartalmaz.
Szerepe abban áll, hogy a már lerakódott koleszterint az érfalból visszaszállítja a májba, ami ott lebomlik, végül a bélben végzi. Így védi az érfalat.


- LDL-koleszterin (Low Density Lipoprotein-koleszterinaz - kis sűrűségű koleszterin).
Ezt szokták "rossz" koleszterinként is említeni.
Az LDL-koleszterin kis sűrűségű anyag, 45% koleszterint, trigliceridet és foszfolipidet és fehérjét tartalmaz. A koleszterint a májból szállítja a sejteknek, ha viszont túl sok termelődik, és a sejtek keveset használnak fel belőle, akkor a koleszterin lerakódik az érfalba, ezért az LDL-koleszterint "veszélyeztető koleszterinnek" is nevezik.


Biológia
A vér szállítja.
A máj, a gyomor-bél rendszer és egyéb szövetek szintetizálják is.
A sejthártyák alkotóeleme.
Az epesók, valamint a mellékvesekérgi és a nemi hormonok előanyaga.
Az érelmeszesedés szempontjából nem csak a vér koleszterinszintje, hanem az egyes koleszterinrészek egymáshoz viszonyított aránya is fontos.
A rutinszerű laborvizsgálat során a vér összkoleszterin-, triglicerid-, HDL- és LDL-szintjét szokták meghatározni.
Az összkoleszterin-szinthez hozzájárul a VLDL ("very low density lipoprotein" - nagyon kis sűrűségű lipoprotein) szintje is, amelynek zsírsavait energianyerés céljából égeti el a szervezet.
A magas szérum koleszterinszint általában magas LDL-szintet is jelent.

Felhasznált irodalom