koleszterin
(HDL-koleszterin, High Density Lipoprotein-koleszterinaz, nagy sűrűségű koleszterin, jó koleszterin, LDL-koleszterin, Low Density Lipoprotein-koleszterinaz, kis sűrűségű koleszterin,
rossz koleszterin, VLDL, very low density lipoprotein, nagyon kis sűrűségű lipoprotein, veszélyeztető koleszterin)
C27H46O
Az állatokban nagy mennyiségben képződő létfontosságú szteroid.
Előfordulás
A tápcsatornába tojássárgája, húsok és egyes kagylók formájában kerül be.
Különösen nagy mennyiségben fordul elő bizonyos szervekben, például a mellékvesében
és az idegrendszerben.
A koleszterin molekulaképe balra golyó és pálcika jobbra térkitöltéses megjelenítésben.
![]() |
![]() |
A Koleszt.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal
Fizikai és kémiai tulajdonságok
Fehér, kristályos anyag
Olvadáspontja körülbelül 148°C.
Forráspontja közelében már bomlik
Sűrűsége 1,07 g/ml
Vízben nem oldódik
Kétféle koleszterint különböztetnek meg a laboratórium vizsgálatok során:
- HDL-koleszterin
(High Density Lipoprotein-koleszterinaz - nagy sűrűségű koleszterin).
Ezt szokták "jó" koleszterinként is említeni.
A HDL-koleszterin 50% fehérjét,
kevés koleszterint, trigliceridet
és foszfolipidet tartalmaz.
Szerepe abban áll, hogy a már lerakódott koleszterint az érfalból visszaszállítja
a májba, ami ott lebomlik, végül a bélben végzi. Így védi az érfalat.
- LDL-koleszterin
(Low Density Lipoprotein-koleszterinaz - kis sűrűségű koleszterin).
Ezt szokták "rossz" koleszterinként is említeni.
Az LDL-koleszterin kis sűrűségű
anyag, 45% koleszterint, trigliceridet
és foszfolipidet és fehérjét
tartalmaz. A koleszterint a májból szállítja a sejteknek, ha viszont
túl sok termelődik, és a sejtek keveset használnak fel belőle, akkor a koleszterin
lerakódik az érfalba, ezért az LDL-koleszterint "veszélyeztető
koleszterinnek" is nevezik.
Biológia
A vér szállítja.
A máj, a gyomor-bél rendszer és egyéb szövetek szintetizálják is.
A sejthártyák alkotóeleme.
Az epesók, valamint a mellékvesekérgi
és a nemi hormonok előanyaga.
Az érelmeszesedés szempontjából nem csak a vér koleszterinszintje, hanem
az egyes koleszterinrészek egymáshoz viszonyított aránya is fontos.
A rutinszerű laborvizsgálat során a vér összkoleszterin-, triglicerid-,
HDL- és LDL-szintjét szokták meghatározni.
Az összkoleszterin-szinthez hozzájárul a VLDL ("very low
density lipoprotein" - nagyon kis sűrűségű lipoprotein) szintje
is, amelynek zsírsavait energianyerés céljából égeti el a szervezet.
A magas szérum koleszterinszint általában magas LDL-szintet is jelent.