kisülőlámpák
(gázkisülőlámpák, gázkisüléses lámpák, kisnyomású kisülőlámpák, nagynyomású kisülőlámpák)

Más néven gázkisülőlámpák, gázkisüléses lámpák. Gázzal, fémgőzzel (fémgőzlámpák) vagy ezek keverékével töltött töltött fényforrás, amely a benne létrehozott elektromos kisülés hatására világít.

Az áramot az elektromos tér hatására vezetővé váló gáztér, a plazma vezeti. Eközben az elektronok a kisülőtér atomjait gerjesztik és ezek relaxációja során a rájuk jellemző hullámhossz tartományban elektrománeses sugárzást bocsátanak ki.

Kétféle típusuk létezik:

- Kisnyomású kisülőlámpák
Higany vagy nátrium gőzével elegyített nemesgázzal töltött cső alakú burájukban két szembenálló elektród között jön létre az elektromos kisülés. A belső nyomás kb. századrésze a környezeti légnyomásnak. Az áramot az elektromos tér hatására vezetővé váló gáztér, a plazma vezeti. Eközben az elektronok a nátrium atomokat gerjesztik és ezek relaxációja során a higanynál a kék, a nátriumnál a sárga tartományban elektrománeses sugárzást bocsátanak ki.
Használatához áramkorlátozó elemre (pl. fojtótekercs) van szükség, begyújtásukhoz nagyfeszültségű impulzust kell biztosítani.
Jó fényhasznosításuk miatt széleskörben elterjedtek, (pl. kisnyomású nátrium-lámpák (a képen), fénycsövek).

- Nagynyomású kisülőlámpák
Működési módjuk hasonló a kisnyomású kisülőlámpákhoz, a belső nyomás azonban összemérhető a környezeti légnyomással.
Használatához áramkorlátozó elem (pl. fojtótekercs), a fémhalogénlámpa (a képen) és a nátriumlámpa esetén külső gyújtókészülék is szükséges.

Felhasznált irodalom