képlékeny alakítás
(forgács nélküli megmunkálás, képlékeny melegalakítás, képlékeny hidegalakítás, kritikus alakítási mérték)

A fémek alakításának az a módszere, amikor a munkadarab alakját megfelelő nagyságú erőhatással változtatják meg, az anyagfolytonosság megszakadása (szakadás, törés) nélkül, változatlan tömeggel.
Az alakítás befejezése után a munkadarab alakja megmarad (maradó alakváltozás).
Régebben forgács nélküli megmunkálásnak is nevezték.

Történhet melegen, hidegen vagy félmelegen.

képlékeny melegalakítás
Egy karakterisztikus hőmérséklet (anyagjellemző) felett valósítható meg.
Nem változtatja meg a tulajdonságokat.
A terhelés hatására keletkező diszlokációtöbbletet egy magasabb hőmérsékleten beinduló más folyamat (újrakristályosodás) szinte azonnal el is tünteti.

képlékeny hidegalakítás
Tulajdonságváltoztató (ami mindig csak a szerkezetváltozás következmény lehet) technológia.
A lényegi mechanizmus a rácshiba-szerkezet megváltoztatása, konkrétan a diszlokációsűrűség nagyságrendekkel való megemelése.
Mértékének előrehaladtát kísérő legjellemzőbb, és legkönnyebben mérhető tulajdonságváltozás a mechanikai keménység monoton, de egyre csökkenő mértékű növekedése.

A képlékeny alakítások közé tartoznak az alábbiak (az erő által létrehozott mechanikai feszültség és a művelet jellege szerint):
- Nyomásos alakítás: az alakváltozást nyomófeszültség okozza (kovácsolás, hengerlés /a képen egy meleghengermű részlete látható/, kisajtolás, folyatás).
- Húzó-nyomó alakítás: az alakváltozást húzó- és nyomófeszültségek együttesen okozzák (rúd-, drót- és csőhúzás, mélyhúzás).
- Húzó jellegű alakítás: az alakváltozást húzófeszültség okozza (nyújtvahengerlés, feltágítás, domborítás).
- Hajlító alakítás: az alakváltozást hajlítófeszültség okozza (lemezek hajlítása, görgőkkel végzett idomhajlítás).
- Alakítás csúsztatófeszültséggel: az alakváltozást csúsztatófeszültség okozza (áttolás és csavarás).

Az újrakristályosodáshoz minimálisan szükséges képlékeny alakítás, a kritikus alakítási mérték.

Felhasznált irodalom