izomer
(szerkezeti izoméria, konstitúciós izoméria, izomerizáció)

Izomereknek nevezik az olyan vegyületeket, amelyek tapasztalati képlete azonos, de molekulaszerkezete vagy atomjaiknak térbeli elrendeződése különböző.

A szerkezeti izoméria (konstitúciós izoméria) esetén a molekulák különböző molekulaszerkezettel rendelkeznek, azaz különböző típusú molekulákat alkothatnak, vagy a funkciós csoport helyében különböznek egymástól.

Például a 6 szénatomos alkán (a hexán - tapasztalati képlete C₆H₁₄) esetén 5 izomer lehetséges

n-hexán	2-metil-pentán	3-metil-pentán

2,2-dimetil-bután	2,3-dimetil-bután

	A fentebb látható izomerek molekulaképei. (A nyilakkal válthatók a molekulaképek.)

A szerkezeti izomerek fizikai- és kémiai tulajdonságai rendszerint eltérőek.

Az egyik izomer vegyület átalakulása egy másik izomerré a kémiai reakciók egy speciális fajtája, amit izomerizációnak neveznek.

Példa izomerizációra az ammónium-cianát (NH₄OCN) átalakulása karbamiddá [CO(NH₂)₂]:

NH₄OCN = CO(NH₂)₂

Az ammónium-cianátban NH₄- (ammónium) és CN- (cianid) gyökök vannak, a karbamidban NH₂- (amid) és CO- (karbonil) gyökök.

A sztereoizoméria, optikai izoméria, cisz-transz izoméria (geometriai izoméria) külön címszóban található.

Felhasznált irodalom