ionizáció
(ütközési ionizáció)
Az ionképzést ionizációnak nevezik.
Ionok képződhetnek atomok
fénnyel vagy elektronokkal
való bombázásakor, gázban keltett elektromos
szikra hatására.
Ionok vannak jelen az összes állati és növényi
sejtben, s ott fontos szerepet játszanak, pl. az enzimek
aktiválásában, az ozmózisegyensúly fenntartásában, az izom-összehúzódásban,
az idegi ingerületvezetésben.
 |
Az animáció egy hidrogénatom esetén mutatja be az ionképződést. A pozitív protonból és negatív elektronból álló, kifelé semleges atomról (az animációban fotonok hatására) "leszakadó" elektron után egy pozitív töltésű ion, jelen esetben egyetlen proton marad. A folyamat a képre kattintva megy végbe. A képre újra rákattintva visszáll az alaphelyzetbe. |
Ionizáció a vízben.
Két vízmolakulából keletkezik egy hidroxid ion és egy oxónium ion.
Ez a víz autoprotolízise, a kémhatás címszónál látható részletesebben.
Az ionizáció egyik lehetséges formája az ütközési ionizáció.
Ez történik például, amikor egy semleges gázt melegítenek. Az egyre gyorsabban mozgó atomok vagy molekulák egymásnak ütközve elektronokat szakítanak le és ionok jönnek létre, plazma alakul ki.
Ez történik akkor is, amikor a gázban elektromos kisülés megy végbe, például villámlásnál, egy fénycsőben, vagy a képen látható kisnyomású nátrium-lámpában.