Hooke, Robert

(1635-1703) angol kémikus és fizikus Newton kortársa.
Freshwaterben (Wight-sziget) született.
Tanulmányait Westminsterben és Oxfordban végezte, ahol Boyle asszisztenseként is dolgozott.
1662-től a Királyi Társaságnál a "kísérletek gondnoka" (demonstrátor) lett,
1677-től pedig titkári tisztet töltött be.
1665-ben nevezték ki a londoni Gresham College professzorává, ezt az állást harminc éven keresztül töltötte be.
Életében a rezgések igen nagy szerepet játszottak. A fényt is, a hőt is rezgési állapotnak tekintette.
Az erőhatás és az általa létrehozott megnyúlás kapcsolatát kifejező törvény, a rugalmasság törvénye őrzi a nevét (Hooke-törvény).
Feltalálta a hajszálrugóval működő órát.
Tökéletesítette a barométert és készített elsőként szirénát is.
Lényegében ő találta fel a Gregory-féle tükrös távcsövet.

Továbbfejlesztette a mikroszkópot (a képen), az okulárban egy lencse helyett kettőt alkalmazott, amivel jelentősen javult a képminőség. Fontos megfigyeléseket is végzett vele, amelyeket Micrographia (1665; Mikrográfia) című könyvében adott közre. Felfedezte a növényi eredetű anyagok sejtes szerkezetét, maga a sejt elnevezés is tőle származik.
Optikai kutatásai során felfedezte a diffrakciót és a vékony hártyán bekövetkező fényinterferenciát.
Tudósként nagy vitába keveredett Newtonnal, azt állítva, hogy a gravitáció törvényét ő ismerte fel előbb.
Az 1666-os nagy londoni tűzvész után társadalmi feladatot is vállalt, az újjáépítés megszervezésében vett részt.

Felhasznált irodalom