holdfázisok
(újhold, félhold, telihold)
A Holdnak
nincs saját fénye, ezért csak a Nap
felé néző oldala világos.
Keringése során ebből hol többet, hol kevesebbet fordít felénk, aszerint, hogy
pályája melyik részén jár.
(Helytelen tehát az a nézet, amelyet még ma is gyakran hallani, hogy tudniillik
a Hold fázisai
úgy jönnek létre, hogy a Föld
árnyéka hol nagyobb, hol kisebb mértékben esik a Holdra.)
A baloldali ábrán látható, hogy a Nap a Föld és a Hold egymásoz viszonyított
mozgása során hogyan alakulnak a Hold fázisai.
Az alábbi ábrán a Holdfázisok teljes ciklusa látható.
Amikor együttállásban van a Nappal,
akkor sötét oldalát mutatja felénk, és nem látjuk, ez az újhold (1).
Azután, ahogy továbbhalad egyre több látszik világosabb oldalából.
Egy héttel az újhold után már félholdat mutat, ez az első negyed
(3).
További egy hét múlva szembenállásba kerül a Nappal,
ez a holdtölte vagy telihold (5).
Megint egy hét múlva, utolsó negyedkor (7) ismét félholdat látunk.
És minden kezdődik előlről.
Felhasznált irodalom