hőáramlás
(konvekció, kényszerített konvekció, kényszerített hőáramlás, elemi konvekció, turbulencia, frontális emelés, orografikus emelés)
A hő terjedése gáz
vagy folyadék áramlása
által.
Gáz halmazállapotú anyagokban a kis kohéziós erő következtében a részecskék
könnyen elmozdulnak, és más közegbe kerülve tulajdonságaikat kicserélik. A keveredés
igen hatékony hőátadási mód.
Pl. a tűz felett felmelegedő levegő
kiterjed, ritkább lesz, ezért felemelkedik, s így, mivel a felmelegített levegő
helyét hidegebb foglalja el, hőáramlás keletkezik.
A fűtőtestek hőjét hőáramlás szállítja, szórja szét a szobákban. Kényszerített
hőáramlás jön létre, amikor felmelegített folyadékot
hozunk mozgásba; ez történik pl. a forró vízzel működtetett fűtési rendszerekben.
Pusztán hőmérséklet-különbség okozta
energiaátvitel egyik testről a másikra;
jele Q,
egysége J (joule)
Az a hőmennyiség, amelyet néha egy tárgyhoz
vagy folyamathoz kapcsolnak, az így átvitt energia
teljes mennyisége.
Példa a természetben előforduló hőáramlásra a szárazföld és a vízfelület
etérő hőmérséklete miatt kialakuló hőáramlás.
Napközben (baloldali kép), éjjel (jobboldali kép).
|
|
A légkörben a hőáramlás iránya szerint két nagy csoport különböztethető meg:
- Konvekció: függőleges (vertikális) légáramlás - ilyenkor függőleges
irányú hőcsere történik.
A vertikális mozgások fajtái:
- elemi konvekció
- turbulencia
- frontális emelés (a melegebb levegő
a hideg fölé nyomul és közben felemelkedik)
- orografikus emelés (a feláramlást az áramlás útjában álló domborzat
váltja ki)
- Advekció: légáramlással zajló vízszintes (horizontális) irányú hőcsere.