hidrogén-karbonátok
(bikarbonátok)

HCO₃^- iont tartalmazó vegyületek.
A szénsav savanyú sói.

A baloldali molekulaképen a szénsav, a jobboldalin a hidrogén-karbonát-ion (HCO₃^-) látható.

Előfordulás
Különböző ásványvizekben megtalálhatók.
A víz változó keménységét adják hidrogén-karbonátok.

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Az alkálifém-hidrogén-karbonátok vizes oldata gyengén lúgos kémhatású:

HCO₃^- + H₂O <-> H2CO₃ + OH^-

Az alkálifém-hidrogén-karbonátok már kb. 150°C fölött szabályos karbonátokká alakíthatók:

2NaHCO₃ -> Na₂CO₃ + H₂O + CO₂

Az alkáliföldfém-hidrogén-karbonátok vízoldékonysága nagyobb, mint a szabályos karbonátoké!
Szén-dioxid hatására a szabályos karbonátok feloldhatók.
Ez megy végbe a természetben mészkőbarlangok képződésekor is:

CaCO₃ + H₂O + CO₂ <-> Ca²⁺ + 2 HCO₃^-

Az alkáliföldfém-hidrogén-karbonátok termikus stabilitása még az alkálifém-hidrogén-karbonátokénál is kisebb, így vizes oldatból egyszerű forralással kicsaphatók (cseppkőképződés, vízkőképződés):

MgCO₃ + H₂O + CO₂ -> Mg²⁺ + 2 HCO₃^-

A vízben oldódó hidrogén-karbonátok vizes oldatai enyhén lúgosak, pH-értékük pH 8-9.

Külön részletesebben foglalkozom a nátrium-hidrogén-karbonáttal (szódabikarbóna).

Felhasznált irodalom