Heyrovsky, Jaroslav

(1890 -1976) Nobel-díjas cseh fizikus.
Fiatal korától elsősorban a természettudományok érdekelték.
Mivel tanulmányainak kezdetekor a Prágai Egyetemen a fizikai kémia még nem volt önálló tárgya londoni University College-ban folytatta tanulmányait.
1913-ban kezdett foglalkozni az alumínium elektrokémiai potenciál vizsgálatával. A passzív réteg kialakulásának elkerülése érdekében amalgámot alkalmazott. Ez vezetett a csepegő higany elektród kifejlesztéséhez.
1914-ben behívták az osztrák hadseregbe.
1918-ban a Prágai Egyetem Szervetlen- és Analitikai Kémiai tanszékén folytatta a csepegő higany katódos módszer fejlesztését.
1922-re kifejlesztett a polarográfiás mérés módszerét. Az 1930-as évektől a módszer használata elterjedt az analitikában. A II. Világháború után a polarográfia az öt leggyakrabban alkalmazott analitikai kémiai módszer egyike lett.
Az 1950-ben létrehozott Polarográfiai Intézet igazgatója lett.
Mivel politikailag megbízhatatlannak tartották nem mehetett külföldre és később az intézetet is beolvasztották a Tudományos Akadémiába.
1959-ben Nobel-díjat kapott a polarográfia kifejlesztéséért.

Felhasznált irodalom