Hahn, Otto

(1879-1968) német kémikus.
Frankfurt-on-Main-ben született.
Itt végezte a középiskolát.
1897-ben kémiát tanult Marburgban és Münchenben.
1901-ben Marburgban adta be doktori értekezését Theodor Zincke professzornak szerves kémiai téziseiről.
A Marburgi Kémiai Intézetben kapott asszistensi állást, ahol két évig dolgozott.
1904 őszétől a következő nyárig Sir William Ramsay irányítása alatt a Londoni University Collegeban. Munkájának eredménye a radioaktív tórium felfedezése volt, miközben tiszta rádiumsók előkészítésén dolgozott.
1905 őszétől a következő nyárig a montreali (Kanada) McGill Egyetem Fizikai Intézetében dolgozott Ernest Rutherford professzor irányítása alatt. Itt felfedezte a radioaktív aktíniumot és vizsgálatokat végzett Rutherforddal a radioaktív tórium és a radioaktív aktínium alfa-sugárzásával kapcsolatban.
1907-ben visszatért Európába, Berliben az Egyetem Kémiai Intézetében dolgozott és oktatott ebben az évben fedezte fel a mezotóriumot.
1907 végén Dr. Lise Meitnerrel Bécsbe ment és elkezdték több mint harminc éves együttműködésüket. Közös munkájuk felölelte a béta-sugárzásnak és elnyelődésének, mágneses spektrumának, stb. vizsgálatát. A nem sokkal hamarabb felfedezett radioaktív részecskeemissziós ütközést alkalmazva, új radioaktív transzformációs termékek eléréséhez.
1914 és 1918 között munkáit megszakította az I. Világháború, de 1918-ban folytatták Meitner professzorral és felfedezték a protaktíniumot az aktínium sorozat hosszú élettartamú fő anyagát. Hahn fő területe a kémia volt és felfedete az uran Z, radioaktív izomeria első esetét. Radioaktív módszerek alkalmazásával vizsgálta a legkisebb mennyiségek abszorpcióját és kicsapódását, kristályok abnormális kialakulását, stb. A geológiai korszakok meghatározásához a radon tulzottan nagy vagy rendkívül kis mértékű jelenlétét és az általa kidolgozott stroncium módszert alkalmazta.
A Curie házaspár által felfedezett mesterséges radioaktivitás és a neutronok Fermi általi felfedezése után Hahn ismét együttműködött Meitner professzorral majd Dr. Strassmann-nal az urán és a tórium neutronokkal történő radioaktívvá tételének folyamatában.
Hahn és Prof. Meitner egy mesterséges aktív uránizotóp felfedezésén is együtt dolgoztak, amely két, később Amerikában előállított mesterséges elem, a neptúnium and plutónium előállításának alapja.
Munkáját számos tanévben ismerhették meg, számos egyetemen oktatott.
Leglátványosabb felfedezése 1938 végén történt. Dr. Strassmann-nal együtt dolgozva, Hahn felfedezte az urán és a tórium hasadását közepesen nehéz atommagokra. Ezt követően 1944-ig folytatta a hasadás során keletkező atomok elkülönítését.
Számos akadémia válaszotta tagjává, többek között Berlin, Göttingen, Münche, Halle, Stockholm, Bécs, Boston, Madrid, Helsinki.

Felhasznált irodalom