1582-ben XIII. Gergely pápa által a Julián-naptár helyett bevezetett és azóta a világ legnagyobb részén
használatos naptár. A többi naptártól az különbözteti meg, hogy a századév akkor és csak akkor szökőév, ha 400-zal osztható. Ez 400 éves átlagban évi 365,2425 napot jelent, amely érték igencsak megközelíti a valóságos 365,2422 napot. Abban az évben amikor bevezették, 10 napos szakadék támadt, amit a katolikus országokban úgy hidaltak át, hogy október 4-éről egyenesen október 15-ére léptek.