galvánelemek
(elektrokémiai áramforrások, primer elem)

Ha elektrolitoldatba elsőrendű vezető (fém) merül, akkor potenciálkülönbség jön létre. Ez a potenciálkülönbség akkor mérhető, ha két különböző elektródot alkalmazunk és a köztük lévő potenciálkülönbséget mérjük.

A két elektródból és egy vagy több elektrolitból álló rendszert galvánelemnek nevezzük.
Olyan áramforrások, amelyek elektrokémiai úton állítanak elő elektromos áramot, vagyis elektrokémiai áramforrások.
A galvánelem két elektródja közötti potenciálkülönbség az elektródokra kapcsolt áramkörben elektromos áramot hoz létre.
A galvánelem tehát elektromos energiát szolgáltat.
A nem tölthető galvánelemet primer elemnek nevezik.

A képen egy Daniell-elem látható, ahol cink (Zn) az oldatba kerül (fehér kör), miközben elektront ad le. Az elektron (piros kör) a vezetéken keresztül a réz(Cu)lemezre jut (ezért világít az izzó). Itt az elektront az oldatban lévő rézionok (narancssárga kör) felveszik, és kiválnak a lemezre. A töltéskiegyenlítés érdekében szulfátionok vándorolnak a rézoldatból a cinkoldatba és ezek (kék körök) zárják az áramkört.
(Az ionáramlás animációja a kémia rész galvánelemek címszavánál megtalálható.)

Az összes (tölthető és nem tölthető) elektrokémiai áramforrás, vegyi energiát alakít át árammá. A legelterjedtebb akkumulátor típusok megtalálhatók a kémia részben a megfelelő címszavaknál (pl. savas ólomakkumulátor, nikkel-kadmium akkumulátor, litium akkumulátorok).

A galvánelemekkel a kémia rész galvánelemek címszavánál részletesebben és szemléletesebben foglalkozom.

Öveges tanár úr szemléletesen foglakozik a galvánelemekkel a Fizika blokk A galvánelem és a Hogyan működik a galvánelem? című részében.

Felhasznált irodalom