A felszín
alatt mélyen a litoszférában
felhalmozódó nyomás, feszültség
földrengések kipattanásához vezethet.
földrengés
(hipocentrum, epicentrum, főrengés, előrengés, utórengés)
A felszín
alatt mélyen a litoszférában
felhalmozódó nyomás, feszültség
földrengések kipattanásához vezethet.
A térkép a korábban kitört földrengések helyeit jelöli. Jól láthatóan a (zöld) törésvonalak mentén a leggyakoribbak.
Leggyakrabban a kéreglemezek érintkezése
mentén, elsősorban a szubdulciós zónáknál
következik be. (Ilyen például a Szent András-törésvonal.)
A földrengés során keletkező rengéshullámokat
szeizmográf segítségével regisztrálják.
A földrengés közvetlen forrása a hipocentrum, ahol a litoszféra kőzettömbje megpattan.
Az epicentrum a földfelszínnek közvetlenül a hipocentrum fölötti
pontja.
Az alábbi ábrán látható, ahogyan a hipocentrumban kipattant földrengés lökéshullámai
minden irányban tovaterjednek.
(A képre kattintva rövid filmrészlet kátható a földrengés keletkezéséről.)
Általában több, kisebb nagyobb földrengés következik be. Ezek közül a legnagyobbat főrengésnek, az ez előtt bekövetkező kisebbe(ke)t előrengésnek az utána bekövetkező kisebbe(ke)t utórengésnek nevezik. (Az előrengések nem túl gyakoriak, utórengések viszont mindig igen nagy számban előfordulnak.