feromon
(kairomon)
A szemiokemikáliák
egyik csoportja.
Az állatok külső elválasztású mirigyei által termelt szerves
vegyületekek, amelynek speciális hatása van a fajtársakra.
Míg egyes feromonok adott viselkedésbeli választ provokálnak (párzás,
agresszió), más feromonok a befogadó szervezetében élettani változásokat
okoznak (szaporodási hormonok).
A feromonmolekulák általában 5-20 szénatomszámú,
különböző funkciós csoportokat (hidroxi-, aldehid-, keto-, észter-, stb.) tartalmazó,
telített, vagy telítetlen szerves vegyületek.
Rovaroknál gyakori, de rágcsálóknál, majmoknál is előfordulhat, s elképzelhető
újabb feromonfajták felfedezése is.
A mezőgazdaságban a tenyésztett állatok párzásának gyakoriságát, időzítését,
ill. a rovarok vándorlásának befolyásolását oldják meg felhasználásukkal.
A Metil-(R,2E)-tetradek-2,4,5-trienoát (A szárazbab-zsizsik hímjének feromonja) molekulaképe felül golyó és pálcika alul térkitöltéses megjelenítésben.
A Rallene.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal
A kairomon a feromonhoz hasonló anyag kivéve, hogy ez az anyag
nem a fajtársak, hanem a különböző törzsek tagjai között kommunikációt szolgálja.
Legelőször a rókák által termelt erős illatú
kairomonokat ismerték meg.
A ragadozók ezek segítségével találják meg áldozataikat.