(1791-1867)
angol kémikus és fizikusNewington Buttsban született egy kovácsmester gyermekeként.
Gyenge fizikuma miatt az egyik rokonhoz, Ribeau könyvkötő mesterhez küldték inasnak, aminek Michael is nagyon örült, hiszen a munka mellett kedvére olvashatott is. A műhelyében gyakran fordultak meg neves tudósok, hiszen az 1799-ben alapított Angol Királyi Tudományos Társaság háziszállítója volt.
Huszonkét éves koráig dolgozott könyvkötőként a kis műhelyben, közben a kezébe kerülő, kötésre váró könyvekből tanult, s azok hatására készítette el első önálló kísérleteit.
A fennmaradt anekdoták szerint az egyik - éppen prés alatt lévő - könyvben felejtett jegyzete által derült fény tudományos érdeklődésére, mely papírlap az egyik neves tudós kezébe került. Davy a nagy angol kémikus figyelt fel rá és vette maga mellé asszisztensnek.
A fiatal Faraday pedig hallatlan lelkesedéssel segédkezett nagy mesterének kísérleteinél.
Sok éven keresztül foglalkozott a gázok cseppfolyósításának vizsgálatával.
1825-ben fedezte fel a benzolt.
Az elektromágneses indukciót tudatos, következetesen végrehajtott kísérletsorozat eredményeként ismerte fel 1831-ben.
Máig az elektrotechnikai kutatások egyik legnagyobb egyéniségének tartják.
Lefektette az elektrolízis alaptörvényeit.
Nevéhez fűződik a elektromos és a mágneses erőtér erővonalakkal való leírása is.
Az indukció gyakorlati alkalmazása tette lehetővé a dinamók, az elektromotorok, generátorok, transzformátorok stb. kialakítását.
Kimutatta az elektromos töltés megmaradásának elvét.
Kimutatta hogy egy üreges vezető belsejében leárnyékolja a külső elektromos testet (Faraday-kalitka).
Minden idők egyik legnagyobb kísérleti fizikusának tartják.
Kutatásainak eredményeit nem volt hajlandó szabadalmaztatni.
1824-ben a Royal Society tagja lett.
1825-től a Royal Institution igazgatója.
1827-ben a londoni Royal Institution kémiatanára lett.
1844-ben pedig a Párizsi Akadémia választotta tagjai közé.
1845-ben felfedezte a mágneses tér és a fény kölcsönhatását (Faraday-rotáció)
Nagyon szép könyve jelent meg, mely magyarul is olvasható. Címe: Miről beszél a gyertya lángja?
1867. augusztus 25-én halt meg Hampton-Courtban.