ellenállás-hegesztés
(ellenállás-ponthegesztés, ellenállás-vonalhegesztés, átlapolt vonalhegesztés, tompavarratos vonalhegesztés)

Ellenállás-hegesztés olyan hegesztési eljárás, ahol a kohéziós kötés - és erőhatás együttes alkalmazásával jön létre.
A kötés létesítéséhez szükséges hőt a munkadarabon átvezetett, illetve indukált áramnak az átmeneti ellenálláson, valamint a munkadarabban fejlődött je adja.

Az ellenállás-hegesztésnek többféle változata létezik. Néhány jellemző eljárás elve látható az alábbi ábrákon.

Az ellenállás-ponthegesztés olyan ellenállás-hegesztési eljárás, amelynek során a pontszerű hegesztési varrat a munkadarabban ponthegesztő elektródák között jön létre, és a hegesztési varrat közelítőleg olyan területű, mint az elektródák csúcsai.
Az eljárás során az elektródákra külső erőhatást fejtenek ki.

Az ellenállás-vonalhegesztés és az átlapolt vonalhegesztés olyan ellenállás-hegesztési eljárás, amelynek során az erőhatást folyamatosan, a hegesztőáramot pedig folyamatosan vagy szakaszosan működtetik a vonalszerű hegesztési varrat létrehozásához, és a munkadarab vagy két tárcsaelektróda között helyezkedik el, vagy egy tárcsaelektróda és egy rúdelektróda között.
Az erőhatás és a hegesztőáram az eljárás során folyamatosan elforduló és a hegesztési varratot létrehozó tárcsaelektródák és a munkadarab elmozdulása által érvényesül.

A tompavarratos vonalhegesztés olyan ellenállás-vonalhegesztési eljárás, amelynek során két, hasonló vastagságú elem között szabályozott keskeny átlapolással vonalszerű hegesztési varrat keletkezik.
A sík felületű tárcsaelektródák olyan hegesztett kötést hoznak létre, amelynek vastagsága közelítőleg azonos az egyik elem vastagságával.

Ponthegesztés a gyakorlatban, ponthegesztő robotok egy autógyárban.


Felhasznált irodalom