egyesülés
(szintézis, kémiai egyesülés, a kémiai egyesülés törvényei, egyenlő arányok törvénye, állandó arányok törvénye, reciprok arányok)

A kémiai reakciónak az a fajtája, amikor két anyag egyetlen újabb anyaggá egyesül.
Elemek egyesülése vegyületek képződése közben.

A kémiai egyesülésnek három törvénye van:

1. Az állandó tömegarányok törvénye kimondja, hogy az elemek aránya egy vegyületben mindig azonos, függetlenül a vegyület előállításának módjától.
Például a vízben az oxigén és a hidrogén tömegaránya 8:1.

(2.) A többszörös tömegarányok törvénye kimondja, hogy amikor két elem, A és B egyesül, és egynél több vegyület képződik, akkor B tömegei, amelyek A adott tömegével egyesülnek egyszerű többszörösei egymásnak.
Például a szén kétféle oxidot képez. Egyikben 12 g szén egyesül 16 g oxigénnel (CO); a másikban 12 g szén egyesül 32 g oxigénnel (CO2).
A rögzített mennyiségű szénnel egyesülő oxigének aránya 16:32, azaz az oxigén tömegeinek az aránya 1:2.

(3.) Az egyenlő arányok törvénye kimondja, hogy ha két elem A és B mindegyike vegyületet képez egy harmadik elemmel, C-vel, akkor A és B vegyülete olyan relatív arányban fogja tartalmazni A-t és B-t, amilyen arányban C-vel reagálnak. Például mind a kén, mindpedig a szén képez vegyületet a hidrogénnel. A metánban 12 g szén reagál 4 g hidrogénnel. A hidrogén-szulfidban 32 g kén reagál 2 g hidrogénnel. (azaz 64 g kén 4 g hidrogénnel). A kén és a szén vegyületet képez, amelyben a C:S arány 12:64 (azaz CS2). A törvényt néha reciprok arányoknak is nevezik.

Egyesüléses reakciók pl.
- a hidrogéngáz és az oxigéngáz egysülése vízgőzzé
2H₂ + O₂ -> 2H₂O
- a hidrogéngáz és az klórgáz egysülése sósavvá
H₂ + Cl₂ -> 2HCl
- a vaspor és kénpor keverékének egyesülése vas-szulfiddá (ábra)
Fe + S -> FeS

Felhasznált irodalom