desztilláció
(lepárlás, atmoszferikus desztilláció, szaggatott lepárlás, frakcionált desztilláció, frakcionálás, rektifikálás, frakcionáló oszlop, kolonna, buboréktányér, buboréksapka, vákuumdesztilláció)

A folyadékok molekulái szabad levegőn átmennek a levegőbe, más szóval a folyadék párolog.
A párolgás annál gyorsabb, minél magasabb a hőmérséklet.
A párolgásnál gőz keletkezik, a gőznyomás pedig annál magasabb, minél magasabb a hőmérséklet.
A gőz ismét folyadékká alakul, ha olyan hőmérsékletre hűtjük, ahol a gőznyomás kisebb, mint a gőzfázisban lévő gőz nyomása.

Egyszerű desztilláló berendezés egy Liebig-hűtővel

Ezen alapul a desztilláció (lepárlás) nevű eljárás, amellyel folyadékokat célszerűen tisztíthatók.
Idegen oldott anyagot tartalmazó vizet hevítve például vízgőz fejlődik, amely az oldott anyagot nem tartalmazza.
Ha ezt a gőzt lehűtik, tiszta víz csapódik le, ez a desztillált víz.
A gőz apró vízcseppeket magával ragadhat, amelyek még tartalmaznak szennyeződést, ezért további tisztítás érdekében a desztilláció megismételhető.
A légköri nyomáson végzett desztillációt nevezik atmoszferikus desztillációnak is.

Két vagy több egymásban korlátlanul elegyedő folyadék elválasztására szaggatott lepárlást vagyis frakcionált desztillációt (frakcionálás, rektifikálás) alkalmaznak.
(Ilyen eljárás pl. a kőolajfinomítás első fázisa, vagy a levegőcseppfolyósítás.)

Hatékony elválasztás érhető el egy desztilláló edényhez csatlakoztatott hosszú, üveggyöngyökkel megtöltött oszlop (frakcionáló oszlop /kolonna/) alkalmazásával.
Az iparban a frakcionált desztillációt nagy tornyokban végzik, amelyek perforált tálcákat tartalmaznak (lásd az ábrát).

Kőolajfinomításnál alkalmazott frakcionált desztillációs berendezés elvi felépítése.
Jobbra a buboréktányéros frakcionáló oszlop kialakítása látható egy kinagyított buboréksapkával.

A folyadékból keletkező gőzök felemelkednek az oszlopban, majd kondenzálnak és visszafolynak az edénybe. Az oszlopban felemelkedő gőz a lefelé folyó folyadék felett áramlik és végül is az oszlopban felfelé egy csökkenő hőmérsékletgradiensű, állandósult állapot alakul ki.
A gőz ilyen esetben valamennyi összetevőt tartalmazza, a gőzelegy összetétele azonban a folyadék hőmérsékletének függvénye.
Alacsonyabb hőmérsékleten a könnyebben párolgó folyadék gőze túlnyomó, a lecsapott folyadékban tehát több lesz az alacsonyabb forráspontú, a maradékban pedig a magasabb forráspontú összetevő. A keverék különböző frakciói elkülöníthetők az oszlop különböző pontjain.
/A kőolajfinomításos példában a frakcionáló oszlop legfelső részén a szobahőmérsékleten is gáznemű összetevők (metán, etán, propán, bután), alatta 40°C körül a benzinfrakciók, lentebb 200°C körül a petróleum (kerozin) frakciók, még lentebb 300°C körül a gázolaj távoznak./

Hőérzékeny anyagok elválasztása esetén vákuumdesztillációt alkalmaznak, vagyis a légkörinél kisebb nyomáson, alacsonyabb hőmérsékleten elpárolgó anyagokat választják szét.

Felhasznált irodalom