csapadék (meteorológia)
(nem hulló csapadékok, hulló csapadékok, csapadéksáv, esősáv, virga)
Meteorológiai kifejezés, amelybe beletartozik
az eső, szitálás, hó,
havaseső, jégeső
és a harmat.
Amint a felszálló levegő lehűl, a benne lévő víz
a porrészecskék körül kicsapódik, a vízcseppekből felhők
jönnek létre.
Ha a vízcsepp elér egy bizonyos nagyságot, akkor csapadék formájában
lehull. A felhő és a föld közötti levegő
hőmérsékletétől függ, hogy a csapadék milyen formában hullik le a
földre.
Két csapadék csoport különböztethető meg:
- nem hulló csapadékok (harmat, dér, zúzmara)
Akkor képződnek, amikor a levegő harmatpontjánál hidegebb felülettel érintkezik.
Ekkor az érintkező levegőrétegben található vízgőz egy része a felszínre folyékony
vagy szilárd formában kicsapódik, attól függően, hogy a felszín hőmérséklete
pozitív (harmat) vagy negatív (dér, zúzmara).
- hulló csapadékok ezen belül
* folyékony halmazállapotúak (eső, záporeső, szitálás, ónoseső)
* szilárd halmazállapotúak (hó, hózápor, hódara, jégdara, fagyott eső, szemcsés
hó, jégtű, jégeső)
* vegyes halmazállapotú (havaseső)
A hulló csapadékok különféle csapadékképződési mechanizmusok révén
jönnek létre.
A felhő, illetve ködelemek
olyan méretűvé növekszenek, melynél az esési sebesség
már jelentős, a létrejött csapadékelemek így kihullanak a felhőből,
illetve ködből. Amennyiben a felhő
alatti légrétegen áthaladva nem párolognak
el és elérik a talajfelszín, akkor csapadékról, ha viszont még a felszín
elérése előtt elpárolognak, akkor csapadéksávról (esősáv, virga)
beszélünk.
A Föld nagy részén
az eső és a hó
a leggyakoribb csapadékformák.
Az "eső" és a "csapadék"
szavakat gyakorta felcserélik.
Az alábbi ábra a különböző csapadékfajták keletkezésének elvét mutatja be.
Ha a felhőzet alja alcsonyan húzódik, akkor a csapadék parányi vízcseppecskék
formájában szitáló esőként hullik le.
"Igazi" hó akkor hullik, ha a talaj közelében 0°C-nál alacsonyabb
a hőmérséklet.
Ha a hópelyhek 0°C-nál magasabb hőmérsékletű
rétegen haladnak át akkor egy részük megolvad és hideg talaj esetén ónos esőt
tapasztalhatunk.
Havaseső akkor keletkezik, ha a talajközeli hőmérséklet pontosan 0°C.
