Chadwick, Jemes

(1891-1947) angol Nobel díjas (1935) fizikus,

Cheshireben, Angliában született.
A Manchester High Schoolban, majd 1908-tól a Manchesteri Egyetemen tanult
1911-ben szerzett diplomát a Honours School of Physics-ben és a következő két évet a Manchesteri Fizikai Laboratóriumban töltötte Rutherford írányítása alatt, ahol különböző radioaktivitási problémákon dolgozott
1913-ban ösztöndíjat nyert amivel Berlinben a Physikalisch Technische Reichsanstalt at Charlottenburg intézetben dolgozhatott H. Geiger irányítása alatt.
1919-ben visszatért Angliába és folytatta a munkát Rutherford irányításával, aki közben a Cavendish Laboratory-ba került át Cambridgebe.
Rutherford ekkor hajtotta végre az első sikeres mesterséges atommaghasítást nitrogént bombázva alfa-részecskékkel, ami proton kibocsátással járt.
Chadwick csatlakozott Rutherfordhoz, további könnyű elemeket bombáztak alfa-részecskékkel és tanulmányozták az atommagok szerkeszetét.
1921-1935 között tudományos munkatársnak választották a Gonville and Caius College-ba.
1923-ban kutatási segédigazgató lett a Cavendish Laboratory-ban.
1927-ben a Royal Society tudományos munkatársává választották.
1932-ben Chadwick alapvető felfedezést tett nukleáris tudomány területén, igazolta a neutronok létezését. Ezzel egy új hatékony, töltés nélküli részecske állt rendelkezésre a nehéz atommagok hasítására. Ezzel Chadwick előkészítette az utat az urán 235 hasítása és az atombomba létrehozása felé.
Kutatásaiért 1932-ben a Royal Society díját majd 1935-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
1935 when a Liverpooli egyetemre került.
1943-tól 1946-ig az USA-ban dolgozott a Manhatten Projecten a brit csoport vezetőjeként az atombomba kifejlesztésén.
Visszatért Angliába és nyugdíjba vonult az aktív fizikusi munkából
Megválasztották Gonville and Caius College igazgatójának, Cambridgeben. Ezt 1959-ig töltötte be.
1957-1962 között az Egyesült Királyság Atomenergia Ügynökségének tagja volt.
Számos cikket publikált a radioaktivitás és a kapcsolódó problémák körében.
Rutherforddal és C. D. Ellis-szel társszerzője az 1930-ban megjelent Radioaktív anyagok sugárzása című könyvnek.
1945-ben lovaggá ütötték.
Számos kitüntetés és díszdoktori cím bírtokosa.

Felhasznált irodalom