Cassegrain-távcső
(Schmidt-távcső)
Laurent Cassegrain francia tudós által 1672-ben tervezett távcső,
a mai teleszkópokban leggyakrabban használt optikai
rendszer.
Parabolikus főtükrén középen lyuk van, s a főtükör fókuszán belül elhelyezett
hiperbolikus segédtükörről ezen a lyukon keresztül kerülnek a fénysugarak a főtükör mögött lévő lencsére.
A világ legnagyobb távcsöveinek többsége ezt az elrendezést használja.
Egy Cassegrain-távcső és működési elve.
Egyik
változata az észt származású csillagász, Bernhard Schmidt (1879-1935) által
1932-ben tervezet csillagászati eszköz, a Schmidt-távcső egy vékony korrekciós
lencsét (ábra) is tartalmaz,
a nagy látószögű optikai leképezés torzítási hibáinak kiküszöbölésére.
Ez az amatőr csillagászatban legelterjedtebb távcső.
A Schmidt-féle fényképezőgéppel együtt az égbolt extenzív tanulmányozására használják.