Canizzaro, Stanislao
(1826-1910) olasz kémikus
Palermoban, Sziciliában született.
Palermoban, Nápolyban és Pizzában tanult.
1848-ban harcolt a Sziciliai forradalomban és halálra ítélték, de 1949-ben Marseillebe
szökött, majd Párizsba ment.
1851-1855 között az Alessandriai, Piedmonti Technikai Intézet professzora volt.
Ezt követően Genovában, Palermoban, és Rómában volt professzor.
1871-ben szenátor, majd végül alelnök lett.
1811-ben Avogadro elméletét vizsgálva
megállapította a különbséget az atomok
és a molekulák között. Ennek alapján
bevezette az atomtömeget és molekulatömeget a kémia számítások alapjaként.
Foglalkozott a szerves vegyületekkel,
ezen belül az aromásokkal is.
1853-ban fedezte fel a róla elnevezett reakciót, amellyel benzilalkoholt
és benzoesavat benzaldehidből.
Ebben a reakcióban egy aromás
aldehidet kezelt alkoholos
kálium-klorid oldattal.
Az aldehid ennek során
egyidejüleg oxidálódik és redukálódik
karbonsavat és alkoholt
képezve. Ez egy példa az oxidoredukcióra
(diszproporcionálódás)
amit több helyen alkalmaznak a szerves
kémiában.
1858-ban Avogadro elméletét felülvizsgálva
kimutatta, hogy egy illékony vegyület molekulatömege megállapítható párasűrűségének mérésével.