(1735-1784)
svéd matematikus, fizikus és kémikusKatherinbergben született.
Előbb a matematika és fizika adjunktusa, később (1767-től) a kémia, mineralógia és gyógyszerészet tanára az upsalai egyetemen.
Tagja volt a stockholmi tudományos akadémiának.
Különösen az ásványvizek összetételének a megállapításával foglalkozott.
Számos ásványt elemzett, különösen az arany, platina, ezüst, higany, ólom, réz, ón, bizmut, nikkel, arzén, antimon és mangán érceit.
A mangánt mint elemet ő és Scheele különítették el először.
Az analitikai kémia módszereit különösen a szabatosság tekintetében tökéletesítette.
Az analitikai kémia egyik megalapítójának tekinthető.
Az ásványokat kémiai összetételük és kristályaik alakja alapján osztályozta.
Megállapította a savak és bázisok egymással reagáló mennyiségeit.
Nagyszámú értekezést irt.
Modesviben halt meg.