atomrács

Sokkal kevésbé gyakoriak, mint az ionrácsok. Ilyen rácsa van pl. a cink-szulfidnak (ZnS) (lásd a képeken), bór-nitridnek (BN), stb.

Az atomokat úgynevezett kovalens kötés tartja össze, amely ugyan végső elemzésben ugyanolyan elektrosztatikus megosztás eredetű, mint az ionok közti kötés, de irányított.
A szénatom négy vegyértéke például a tetraéder négy csúcsa felé irányul a középpontból, tehát bármely két vegyérték tehát 109°28' szöget zár be egymással.
Atomrácsokban egyes önálló molekulák nem ismerhetők fel, hanem végtelen kiterjedésű, egy-, két-, vagy háromdimenziós térbeli alakzatokat alkotnak.
Az atomvegyületek sokszor sötét színüek, ha mégis átlátszóak akkor törésmutatójuk 2 fölötti.
Olvadáspontjuk és forráspontjuk magas, a kettő különbsége is nagy.
Oldhatóságuk minimális, a töltés nélküli atomok nem hidratálódnak.

Felhasznált irodalom