ásványvíz

Oldott sókat (ionokat), gázokat egy bizonyos határértéknél (1000 mg oldott szilárd anyag literenként) nagyobb mennyiségben tartalmazó természetes víz.

Az ásványvíznek azt a vizet nevezik, amely szennyeződéstől védett vízadó rétegből származik.

Legfontosabb fajtái:
- szén-dioxid tartalmú savanyú vizek
- kén-hidrogénes ásványvizek
- arzénes ásványvizek
- báriumos ásványvizek
- vas-szulfát és vas-karbonát tartalmú vasas ásványvizek
- magnézium-szulfátos keserű vizek

Fontos követelmény, hogy ásványi anyag összetétel a természetes ingadozás keretein belül maradjon és ne tartalmazzon mikrobiológiai szennyeződéseket. Ezen elvárás miatt kötelező a víznyerő helyen palackozni.
Az ásványvizeket a kinyerést követően nem tisztítják, és semmilyen kezelésben nem részesülnek, kivéve a levegőztetést.
Semmiképpen nem tartalmazhatnak nitritet, nitrátot és sokszor vastalanítják is. (Ennek oka a vastartalom kirakódása miatti barnás csapadék elkerülése, ami egyébként nem káros.)

Sok ion (pl. kálium, kalcium, magnézium) hasznosak az emberi szervezet számára, ugyanakkol a túlzott nátrium bevitel káros.

Hazánk rendkívül gazdag ásványvizekben, amelyek között számos gyógyhatású is előfordul.

Felhasznált irodalom