árnyékmaszkos cső
(CRT, delta képcső, árnyékmaszk, demagnetizálás, in-line képcső, Trinitron képcső)

Katódsugárcső CRT, színes televíziós képek láthatóvá tételére.

A régebbi, úgynevezett delta képcsőnél, három különálló elektronágyúból érkező, a piros, a zöld és a kék jelekkel vezérelt elektronnyalábokat egy letapogató rendszer eltéríti az árnyékmaszk lyukain keresztül, a képernyő megfelelő színű, parányi fénypor szemcséire. Ezek a pontok az őket érő nyalábok intenzitásától függő mértékben villannak fel, és a megfelelő színárnyalatot a három alapszín összegezésével hozzák létre.

A delta képcsövekben a képponthármas háromszög alakban van elrendezve.

Modern árnyékmaszkos képcsöveknél két-két szomszédos lyuk távolsága 0,2 mm ... 0,3 mm, az árnyékmaszk invar ötvözetből készül, melynek hőtágulási együtthatója igen kicsiny. Erre azért van szükség, mert az elektronnyaláb egy része az árnyékmaszkba ütközik, azt felmelegíti s így nem invar anyag esetén kitágul. Ha ez lokálisan jön létre, mert adott helyen nagyobb az elektronáram, az árnyékmaszk torzul, a torzult maszok áthaladó elektronok szomszédos fényporszigetecskéket is elérhetnek, ami hamis színek létrehozásához vezet.
A gyorsan mozgó elektronok maguk körül mágneses teret keltenek, mely hosszabb idő alatt felmágnesezi az árnyéklemezt. Ez az elektronnyalábot defókuszálja, ami a kép minőségét rontja.
Ezért az árnyékmaszk lemezt időnként le kell mágnesezni (demagnetizálás). Modern monitoroknál ez a bekapcsoláskor automatikusan történik: az árnyékmaszk lemez körül elhelyezkedő tekercsbe váltakozó áramot vezetnek, melyet fokozatosan kikapcsolva a tekercsben lévő mágneses anyagok doménjei eredeti rendezetlen irányítottságukat veszik fel.

Egy újabb megoldásnál az árnyékmaszkos képcsövekben is használják az úgynevezett "in-line" technikát, ahol a három elektron-ágyú egy vonalban helyezkedik el és közös a fókuszáló rendszerük.

Az in-line képcsövekben az azonos színű luminofor anyagokat függőleges csíkokban, egymás mellé rendezik el. Ezeknél nem lyuk-, hanem résmaszk van.

Az árnyékmaszk lyukai körül sok elektron becsapódik az árnyékmaszk lemezbe, s ez rontja a cső hatásfokát.

Jobb elektronáram-hasznosítást ért el a Sony cég szabadalma alapján készült "Trinitron" márkanevű katódsugárcső, melynél árnyéklemez helyett párhuzamos vékony lemezeket, húrokat feszítettek ki (baloldali ábra).
Ezen rendszer elektronáram-hasznosítása igen jó, az in-line elektron-ágyú elrendezéssel kombinálva finom rajzolatú, nagy fényerősségű képernyő készítését tette lehetővé.
A Trinitron cső húrjait erősen meg kell feszíteni ahhoz, hogy külső lökés, ütés hatására ne kezdjenek el rezegni. A rezgés csökkentésére, függőleges húr elrendezés esetén, vízszintesen egy-két igen vékony húrral kötik össze a színeket elkülönítő húrokat. Ez azonban vékony sötét csíkként látható a képernyőn.
Másik, első pillanatra is feltűnő jelenség, hogy míg az árnyékmaszk lehet gömbsüveg formájú, s így a katódsugárcső homloklapja is lehet gömbsüveg, mely a külső nyomásnak jobban ellenáll, a Trinitron húrok függőleges irányban egyenesek, csak a vízszintes metszet lehet ívelt, s ezért a cső homloklapja hengerszelet formájú. Ez a rálátást javítja, de a technológiát nehezíti.

Felhasznált irodalom