Egészen
a 80-as évek végéig a Saturn-V volt a valaha kifejlesztett legnagyobb teljesítményű
hordozórakéta. Apollo-program
(Apollo űrhajó)
Amerikai holdkutatási program 1969 - 1972 között, amelynek célja emberek Holdra juttatása volt. A NASA valósított meg J. F. Kennedy elnöksége idején.
E célra fejlesztették ki a Saturn-V hordozórakétát és az Apollo űrhajó rendszert.
A Sas nevű holdkomp 1969. július 20-án 20 óra 17 perc 40 másodperckor (UT) szállt le. Az Apollo-program jelentős műszaki és tudományos eredményeket hozott. A Holdon hagyott öt műszeres állomás 1977-ig működött, az összegyűjtött adatok és a közel 400 kg Földre hozott holdkőzet elemzése további kutatási programok tárgya. Az Apollo háromszemélyes űrhajórendszerből 15 repült emberrel a fedélzetén, ebből 11 az Apollo-programban, három pedig a Skylab-1 űrállomásra szállított személyzetet.
Ember először 1969. július 21-én 1 óra 54 perckor (UT) lépett a Hold felszínére (Neil Armstrong). Az Apollo-11 legénységének két tagja az Eagle (Sas) holdkompból lépett ki, Edwin Aldrin másodikként követte társát.
A rövid filmrészleten az Apollo 14 űrhajósának Holdra lépése látható. |
Az Apollo-program jelentős műszaki és tudományos eredményeket hozott.
Hosszú távú szeizmológiai és űrfizikai kísérleteket állítottak össze a leszállóegységek
közelében.
Az Apollo-program több mint egy évtizedig az amerikai űrkutatási
program középpontjában állt. Végrehajtását a Mercury
és a Gemini ember vezette űrrepülési
kísérletek, továbbá a Ranger,
a Surveyor, valamint
a Lunar Orbiter automatikus
holdszondák vizsgálatai előzték meg.
A SZU-val való erőteljes versengés időszakában végrehajtott program hatalmas
technológiai fejlődést követelt az űrrepülés valamennyi területén.
Egészen
a 80-as évek végéig a Saturn-V volt a valaha kifejlesztett legnagyobb teljesítményű
hordozórakéta.
A 3 tagú
legénység minden esetben a parancsnoki kabinban szállt fel, amely Hold
körüli pályán keringett, míg a holdkomp a legénység 2 tagjával Ieereszkedett
a felszínre. A felszínen folytatott tevékenység után a holdkomp egy része felszállt,
hogy a keringő vezérlő egységhez csatlakozzék. A légkörbe való visszatérés és
ejtőernyővel végrehajtott leszállás (a képen) után a legénységet az óceánból
partra szállították.
Az Apollo-15
program keretében (1981. július 26-án) a Hold
felszínére juttatott Lunar Rover holdjárót telepekkel üzemeltették.
Hatótávolsága 92 km, tömege 209 kg, fölépítése rendkívül törékeny.
A földi nehézségi erőtérben az asztronauták súlya alatt összetörne.
A Holdon az utasok súlya
csupán a földi érték egyhatoda, ezért lehetett a járművet is könnyebbre méretezni.
Főkonstruktőre magyar származású szakember.
A program főbb eseményei:
- első ember vezette holdrepülés (Apollo-8, 1968. karácsony);
- első holdraszállás (Apollo-11, 1969. júl.); (Az útvonal animációja
megtalálható az Érdekességeknél a Miért
nem mehetünk "egyenesen" a Holdra? címszónál.)
- irányított leszállás a Surveyor 3 közelében (Apollo-12, 1969. nov.);
- oxigéntartály robbanása a megszakított Apollo-13 repülésen;
- a holdautó első útja (Apollo-15).
Az utolsó repülést (1972. dec.) az Apollo-17 legénysége hajtotta végre;
75 órát tartózkodtak a Hold
felszínén, és 34 km-t utaztak a holdautóval.
A leszállási helyek: 11, Mare Tranquilitatis; 12, Oceanus Procellarum;
14, Imbrium; 15, Hadley szakadék; 16, Descartes; és 17, Taurus Littrow.
A programot a NASA Johnson Űrközpontja
(Johnson Space Centre) irányította a többi NASA
központ lehetőségeinek felhasználásával.