Jele:
Töltése negatív (p-), nagysága megegyezik az elektron töltésével.
Az antiprotonok a természetben rövid élettartamúak, mivel bármilyen protonnal történő ütközés mindkét részecske megsemmisülését (annihiláció) okozza energia felszabadulása közben.
1955-ben fedezték fel a University of California Berkeley fizikusai Emilio Segré és Owen Chamberlain, emelyért 1959-ben fizikai Nobel-díjban részesültek.
Keletkezéséhez 10 billió °C hőmérsékletnek megfelelő energia szükséges, és ez az ősrobbanástól eltekintve, nem fordult elő a természetben.
A CERN proton szinkrotronjában azonban sikerült előállítani 26 GeV energiára gyorsított protonok iridium rúdba ütköztetésével. A protonok elegendő energiával pattantak ki az iridium atommagokról, ahhoz, hogy antiproton keletkezzen. Egy sor részecske és antirészecske keletkezett, és az antiprotonokat mágnessel választották el.
Antiprotonokat rutinszerűen állítanak elő a Fermi laboratóriumi Tevatronban ütközéses fizikai műveletekhez (ahol protonokkal ütköznek).