aktivitás
(aktivitási koefficiens, specifikus aktivitás)

1.

Az egyensúlyi állandó kban, a nem ideális gázok és oldatok reakciói esetén a koncentráció helyett használt termodinamikai függvény.

Jele a.

Például a következő reakcióban:

A <-> B+C

az igazi egyensúlyi állandót a következő egyenlet adja:

K=aBaC/aA

ahol aA, aB, és aC a komponensek aktivitásai, amelyek a nem ideális viselkedésre korrigált koncentrációként, (nyomásként) funkcionálnak.
Az aktivitási koefficiens (jele g) gázokra definiálva g= a/p, (ahol p a nyomás), és oldatokra g=aX (ahol X a móltört). Így az egyensúlyi állandó egy gázreakcióra:

Kp= gBpBgCpC/gApA

Az egyensúlyi állandó egy oldatban lejátszódó reakcióra:

KC= gBpXgCXC/gAXA

Az aktivitási koefficiens tehát a nyomások vagy a koncentrációk korrekciós faktoraként szerepel.

2.

Az időegység alatt elbomló atomok száma egy radioaktív anyagban.

Jele A.

A specifikus aktivitás (a) a tiszta radioaktív izotóp egységnyi tömegére vonatkoztatott aktivitás.
Lásd a sugárzás egységeit.

Felhasznált irodalom