aktivitás
(aktivitási koefficiens, specifikus aktivitás)
1.
Az egyensúlyi állandó kban, a nem ideális gázok és oldatok reakciói esetén a koncentráció helyett használt termodinamikai függvény.
Jele a.
Például a következő reakcióban:
A <-> B+C
az igazi egyensúlyi állandót a következő egyenlet adja:
K=aBaC/aA
ahol aA, aB, és aC a komponensek aktivitásai,
amelyek a nem ideális viselkedésre korrigált koncentrációként, (nyomásként)
funkcionálnak.
Az aktivitási koefficiens (jele g) gázokra definiálva
g= a/p, (ahol p a nyomás), és oldatokra g=aX
(ahol X a móltört). Így az egyensúlyi állandó egy gázreakcióra:
Kp= gBpBgCpC/gApA
Az egyensúlyi állandó egy oldatban lejátszódó reakcióra:
KC= gBpXgCXC/gAXA
Az aktivitási koefficiens tehát a nyomások vagy a koncentrációk korrekciós faktoraként szerepel.
2.
Az időegység alatt elbomló atomok száma egy radioaktív anyagban.
Jele A.
A specifikus aktivitás (a) a tiszta radioaktív
izotóp egységnyi tömegére vonatkoztatott
aktivitás.
Lásd a sugárzás egységeit.