adszorpció
(adszorbeátum, adszorbeátum, adszorbens, adszorbeáló felület,
kemiszorpció, kemoszorpció, aktivált adszorpció, fiziszorpció)
Gázok,
folyadékok vagy oldott szilárd
anyagok megkötődése szilárd anyagok
(ritkábban folyadékok) felületén.
Az ábra azt mutatja, ahogy a különböző, vízben lévő szennyező anyagok megkötődnek egy szűrő aktív szén bettétjének pórusain, adszorpció által.
A felületen adszorbeálódott anyagot adszorbeátumnak vagy adszorbátumnak nevezik.
Az anyag, amelynek a felületén egy anyag adszorbeálódik az adszorbens.
A létrehozó erők természetétől függően két típusát különböztetik meg:
- A kemiszorpció (kemoszorpció) egyetlen réteget képez a molekulaból,
atomokból vagy ionokból,
amelyek az adszorbeáló felülethez kémiai
kötéssel kapcsolódnak. (Kémiai hatások miatt bekövetkező adszorpció.)
A kemiszorpció bizonyos eseteinél aktivált adszorpció fordul elő,
ami aktivációs energiával járó adszorpciót jelent.
- A fiziszorpció esetén az adszorbeált molekulákat
gyengébb, van der Waals erővel kötődnek.
Az adszorpció fontos a felületi reakcióknál, például a korróziónál,
a heterogén katalízisnél.
Az adszorpciós kromatográfia
is ezt a jelenséget hasznosítja.