adszorpció
(adszorbeátum, adszorbeátum, adszorbens, adszorbeáló felület,
kemiszorpció, kemoszorpció, aktivált adszorpció, fiziszorpció)

Gázok, folyadékok vagy oldott szilárd anyagok megkötődése szilárd anyagok (ritkábban folyadékok) felületén.

Az ábra azt mutatja, ahogy a különböző, vízben lévő szennyező anyagok megkötődnek egy szűrő aktív szén bettétjének pórusain, adszorpció által.

A felületen adszorbeálódott anyagot adszorbeátumnak vagy adszorbátumnak nevezik.

Az anyag, amelynek a felületén egy anyag adszorbeálódik az adszorbens.

A létrehozó erők természetétől függően két típusát különböztetik meg:
- A kemiszorpció (kemoszorpció) egyetlen réteget képez a molekulaból, atomokból vagy ionokból, amelyek az adszorbeáló felülethez kémiai kötéssel kapcsolódnak. (Kémiai hatások miatt bekövetkező adszorpció.)
A kemiszorpció bizonyos eseteinél aktivált adszorpció fordul elő, ami aktivációs energiával járó adszorpciót jelent.
- A fiziszorpció esetén az adszorbeált molekulákat gyengébb, van der Waals erővel kötődnek.
Az adszorpció fontos a felületi reakcióknál, például a korróziónál, a heterogén katalízisnél.
Az adszorpciós kromatográfia is ezt a jelenséget hasznosítja.

Felhasznált irodalom