termoanalízis

Kémiai elemzésre (minőségi és mennyiségi) és az anyag melegítése/hevítése során keletkező termékek vizsgálatára alkalmas technika.

A minta valamilyen fizikai tulajdonságának (méret, tömeg, hőmérséklet, optikai jelenségek) változását vizsgálja a hőmérséklet függvényében.
A vizsgálat lehet:
- izotermikus - ha a vizsgálat során a hőmérsékletet állandó értéken tartják
- dinamikus - ha a vizsgálati hőmérséklet folyamatosan növekvő, vagy csökkenő

Többféle termoanalitikai módszer létezik:
- termogravimetrikus vizsgálat (TG), amikor a minta tömegváltozását mérik a hőmérséklet függvényében. Ez a legrégebben alkalmazott termoanalitikai módszer.
- differenciál kalorimetria /differential scanning calorimetry (DSC)/, amikor hőt adnak vagy vonnak el a mintából elektronikusan a hőmérséklet növekedése során, ami lehetővé teszi a hőbomlás miatti entalpiaváltozás tanulmányozását.
- differenciál-termál-analizis (DTA), amikor a mintát rendszerint egy inert atmoszférában melegítik és a tömeget ábrázolják a hőmérséklet függvényében.
- termikus mechanikai elemzés (TMA), amikor a mechnikai tulajdonságokat vizsgálják a hőmérséklet függvényében.
- dinamikus termomechanikai elemzés (DMA), amikor a mechnikai tulajdonságokat vizsgálják növekvő, vagy csökkenő hőmérséklet mellett.
- termikus optikai vizsgálat (TOA), amikor az optikai tulajdonságokat vizsgálják a hőmérséklet függvényében.

Felhasznált irodalom