szubsztituált fenolok

A fenolok származékai.

Néhány szubsztituált fenol timin molekulaképe balra golyó és pálcika jobbra térkitöltéses megjelenítésben.

(A nyilakkal válthatja a molekulaképeket.)


 

Kémiai tulajdonságok
A fenolok halogénezése általában simán megy, a halogén a hidroxilhoz képest o- és p-helyzetbe kerül. További halogénezéssel még egy atomot lehet bevinni. Először tehát főleg o- és kevesebb p-klór-fenol, majd 2,4-diklór-fenol és végül 2,4,6-triklór-fenol keletkezik.
Az o- és p-helyzetben lévő halogén a hidroxilcsoport hidrogénjének disszociációját elősegíti, így az oldat savassága nő.

A halogénezett-fenolok erősen antiszeptikus hatásúak.

A fenol-szulfonsavakat az ismert módon állítják elő fenolból tömény kénsavval.

Fontosak a nitro-fenolok, amelyeket fenol nitrálásával lehet előállítani, sokszor még híg salétromsavval is.
A fenolból egyszerű nitrálással keletkező termékek o- és p-nitro-fenolt tartalmaznak, az előbbi vízgőz desztillációval elkülöníthető, sárga színű, erős, jellemző szagú.
A p-nitro-fenol színtelen, de alkáli-sói sárgák.

Felhasználás
A tribróm-fenolt a gyógyászatban is használják. Bizmutsóját xeroform néven hintőporként alkalmazzák.
A fenol-szulfonsavak bizonyos szintézisekhez használatosak.

A trinitro-fenolt textilfestésre használják.

A krezolokkal és a trinitro-fenollal (pikrinsav) külön foglalkozom.

Felhasznált irodalom