A retina
(szemideghártya) működéséhez nélkülözhetetlen fényérzékeny anyag, a retina fényérzékenységét
biztosítja.rodopszin
(látóbíbor, opszin)
A retina
(szemideghártya) működéséhez nélkülözhetetlen fényérzékeny anyag, a retina fényérzékenységét
biztosítja.
A fényérzékelés első
lépésében a beérkező fotont a fotopigment (rodopszin, magyarul látóbíbor)
nyeli el. A rodopszin molekula a korongok membránjába épül be.
A rodopszin egy 7 transzmembrán a-hélix szakaszból álló fehérje a membránból hosszan kinyúló citoplazmikus véget tartalmaz.
A fehérjealkotó az enzimtulajdonságokkal rendelkező opszin.
A rodopszin fényelnyelésért felelős pigmentje a 11-cisz-retinál A kromofór
(az A vitamin aldehidje), amelynek oldatbeli abszorpciós maximuma az ultraibolya-tartományba, 380 nm köré esik.
A pálcikasejtek rodopszinjában az elnyelés maximuma kb. 500 nm-re változik meg. Ennek az az oka, hogy a fehérjekörnyezet a retinál abszorpciós maximumát erősen eltolja.
A kromofór a fehérjeláncok
között foglal helyet, kovalensen kötődik egy aminosavhoz.
Az izomerizáció nyomán a retinál leválik az opszinról.
A sötétadaptációhoz azért kell kb. 40 perc, mert az erősebb fény
hatására nagy mennyiségben lebomlott rodopszin újratermelése viszonylag
lassú.
A csupa-transz-retinál leválása után hátramarad egy aktív opszin molekula.
Ez a molekula egy G-fehérje jelátviteli utat aktivál, amely cGMP hidrolízishez
vezet.