ródium / Rh

Név: rhodon=rózsa, sóinak rózsaszínéről

Rendszám: a periódusos rendszer 45. eleme

Felfedezés: Wollaston fedezte fel nyers platinában 1804-ben.

Relatív atomtömeg: 102,91

Izotópok: egyetlen stabil izotópja van, 103-as tömegszámmal.

Elektronkonfiguráció: [Kr](4d)8(5s)1

Fizikai tulajdonságok:
Fehér, nagy fényvisszaverőképességű fém.
Megmunkálható, jó elektromos vezető.
Sűrűsége 12,41 g/cm³
Olvadáspontja 1966°C

Kémiai tulajdonságok:
A könnyű platinafémek közé tartozó nemesfém.
Halogénekkel magasabb hőmérsékleten egyesül.
Levegőn hevítve ródium(III)-oxiddá alakul.
Kénnel többféle szulfiddá egyesül.
Savakban oldhatalan, oxidálószerek jelenlétében azonban oldódik magasabb hőmérsékleten.
Vegyületeiben legtöbbször 3 vegyértékű, ritkábban egy, két, négy vagy öt vegyértékkel fordul elő.
Az egyszerű ródiumiont tartalmazó vegyületei könnyen hidrolizálnak.
Oxidjai és szulfidjai atomvegyületek.

Előfordulás:
Nagyon ritka elem, főleg nyers platinában fordul elő, néha nyers aranyban is.

Előállítás:
Nyers platina királyvizes oldatából először ammónium-kloriddal leválasztják a platinát, a szűredékből cinkkel kicsapatják a többi platinafémeket. Ezeket bárium-peroxiddal izzítják, a tömegből királyvízzel kioldják a ródiumot és az iridiumot. Utóbbit ammónium-kloriddal leválasztják, az oldatban maradt ródiumot sósavval ródium(III)-kloriddá alakítják, majd hidrogénnal fémmé redukálják.

Felhasználás:
A platina-ródium ötvözetet termoelem készítésére használják.
Tiszta ródiumból tégelyeket készítenek.
Csillagászati tükröket ródium réteggel vonnak be, amely igen jól reflektál és a kén-hidrogén (H₂S) nem barnítja be.
Légi járművekben gyújtógyertyák elektródjaként használják.
Ékszer készítésben és
katalizátorként is alkalmazzák.

Biológia:
A ródiumgőzök és por koncentrációja nem haladhatja meg az 1 mg/m³ mennyiséget a levegőben, heti átlagban.

Felhasznált irodalom