halogén-oxidok
(fluor-monoxid, oxigén-fluorid, klór-monoxid, diklór-oxid, klór-dioxid, jód-pentoxid, jód(V)-oxid)

Kovalens kötésű, alacsony forráspontú, molekulavegyületek.
Nem túl stabilak mivel az oxigén és a halogének elektronegativitásának különbsége kicsi.
Vízzel halogén-oxosavakká alakulnak, azok az oxosavak, melyekben a halogén oxidációs száma +1, vagy+3 igen bomlékonyak, de sóik (halogenátok) stabilabbak.
Minden halogénnek több oxidja létezik, alább részletesebb információ található a következőkről:
Fluor-monoxid, klór-monoxid, klór-dioxid, jód-pentoxid.

Fluor-monoxid
F₂O
Oxigén-fluoridnak is nevezik.

Előállítás
Nátrium-hidroxid híg (2%-os) oldatán fluort átbuborékoltatva

2 NaOH + 2 F₂ = F₂O + NaF + H₂O

Fizikai és kémiai tulajdonságai
Színtelen gáz.
Magasabb hőmérsékleten bomlik.

Biológia
A légzőszerveket megtámadja

Klór-monoxid (diklór-oxid)
Cl₂O

Előállítás
Száraz higany(II)-oxid és klór egymásra hatásával:

HgO + 2 Cl₂ = Cl₂O + HgCl₂O

Fizikai és kémiai tulajdonságai
Sárgásbarna, narancs színű gáz.
Igen bomlékony.
Vízzel hipoklóros-savat ad, tehát ennek a savnak az anhidridje.
Alkáli- és földalkáli-hidroxidokkal megfelelő hipokloritokká egyesül.
Erős oxidálószer.

Klór-dioxid
ClO₂

Előállítás
A nagy reakcióképessége miatt a legkedvezőbb előállítása a nátrium-klorátnak nedves oxálsavval történő reakciója 90-100°C-on, mivel a terméket ilyenkor hígítja a felszabaduló szén-dioxid.

Az iparban kloridionokat tartalmazó kénsavat reagáltatnak kén-dioxiddal.

Klórsavból tömény kénsav hatására keletkezik:

3 HCLO₃ = 2 ClO₂ + HClO₄ + H₂O

Fizikai és kémiai tulajdonságai
Sárgávörös, könnyen cseppfolyósítható gáz.
Sűrűsége 3,09 g/cm³
Olvadáspontja -59,5°C
Forráspontja 9,9°C
Könnyen bomlik, sőt akár robbanhat is.
Meleg vízben klór(VII)-savra, kloridra és oxigénre bomlik.
Igen erős oxidálószer.
Alkálifém-hidroxidokkal klorát és klorit keletkezik belőle:

3 ClO₂ + 2 NaOH = NaClO₃ + NaClO₂ + H₂O

Felhasználás
Széles körben használják fehérítésre a liszt őrlésénél.
Faanyagok feldolgozásánál.
Oldatát ivóvíz fertőtlenítésére használják víztisztítási folyamatokban.

Jód-pentoxid (jód(V)-oxid)
I₂O₅

Előállítás
Jódsavból állítható elő 250°C-os levegőáram hatására.

Fizikai és kémiai tulajdonságai
Színtelen kristályokból áll.
Sűrűsége 4,799 g/cm³
300-350°C-on bomlik
Vízben oldva jód(V)savat ad, erős oxidálószer.
A szén-monoxidot pl. szén-dioxiddá oxidálja jód kiválása közben:

5 CO + I₂O₅ = 5 CO₂ + I₂

Felhasznált irodalom