diklórbenzol
(o-diklórbenzol; 1,2-diklórbenzol; m-diklórbenzol; 1,3-diklórbenzol; p-diklórbenzol; 1,4-diklórbenzol)

C₆H₄Cl₂
Két klóratommal szubszticionált benzol.
Három izomere létezik.

o-diklór-benzol (1,2-diklór-benzol)	m-diklór-benzol (1,3-diklór-benzol)	p-diklór-benzol (1,4-diklór-benzol)

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Folyékony, aromás anyag.
Forráspontja: 180-183°C (orto), 173°C (meta), 174°C (para)
Olvadáspontja: -17°C (orto), -24,8°C (meta), 53,5°C (para)
Sűrűsége: 1,3 g/cm³ (orto), 1,288 g/cm³ (meta), 1,25 g/cm³ (para)
Vízben nagyon kis mértékben oldódnak.
Égésekor mérgező és maró hatású gázok (pl. hidrogén-klorid) keletkezik
Alumíniummal és oxidáló szerekkel reakcióba lép.
Megtámadja a műanyagokat és a gumit.

Előállítás
Benzol klórozásával, vas katalizátor jelenlétében.
A keletkező izomerkeverék frakcionált desztillációval választható szét.

Felhasználás
Az orto-diklórbenzolt inszekticidként és festékek készítésére használják.
Az para-diklórbenzolt dezodorokhoz és molyirtóként alkalmazzák.

Biológia
Irritálja/izgatja a szemet, a bőrt és a légzőrendszert.
Hatása lehet a központi idegrendszerre és a májra, a vesére, és a vérre.
A tudati szint csökkenését okozhatja.

Felhasznált irodalom