ciklodextrin
(alfa-ciklodextrin, béta-ciklodextrin, gamma-ciklodextrin)

(C₆H₁₀O₅)_n
Szőlőcukor (alfa-D-glükopiranóz) egységekből álló ciklikus, nem redukáló oligoszacharidok.
Legelterjedtebb az alfa-, béta- és gamma-ciklodextrin, melyekben 6, 7 illetve 8 glükóz egység kapcsolódik össze.

alfa-ciklodextrin	béta-ciklodextrin	gamma-ciklodextrin

Fizikai és kémiai tulajdonságok
A ciklodextringyűrűk peremén helyezkednek el a hidroxil-csoportok, emiatt vízben jól oldódnak.
Az üreg belseje inkább víztaszító, így vízben rosszul oldódó molekulák kötődhetnek az üregben, zárványkomplexet képezve.
A zárványkomplexképzés a rosszul oldódó vendégmolekulák számára általában oldékonyság-javulást eredményez. Különösen így van ez a jól oldódó ciklodextrin-származékok alkalmazásakor.

Felhasználás
Gyógyszeripari és élelmiszeripari segédanyagokként.
A környezetvédelmi alkalmazások alapja az, hogy a ciklodextrinek a szerves szennyezőanyagok többségével zárványkomplexet képeznek. Jól használható adalékok lehetnek környezetvédelmi technológiák intenzifikálására, pl. víztaszító szennyezőanyagok le- vagy kimosásának hatékonyabbá tételére, vagy akár a talajbontó mikroflóra számára hozzáférhetőbbé tételére.
Természetes, környezetbarát molekulaként kiválthatják egyes veszélyes kémiai anyagok, pl. tenzidek alkalmazását.

Biológia
Nem mérgezőek.
Az alfa- és gamma-ciklodextrin korlátozás nélkül fogyasztható, a béta-ciklodextrinre megállapított elfogadható napi dózis (Acceptable Daily Intake, ADI) 0,5 mg/kg, tehát egy 50 kg-os ember napi 25 mg-ot fogyaszthat.

Felhasznált irodalom