alkálifémek
(Ia oszlop, 1. csoport)
A periódusos rendszer Ia oszlopának
(1. csoportjának) fémei
(litium, nátrium,
kálium, rubidium,
cézium, francium).
A leginkább reakcióképes fémek.
Atomjuk legkülső elektronhéja
egyetlen s elektront
tartalmaz; ezt könnyen leadják, alatta stabil, zárt héj található. Kis energia
szükséges az ionképződésükhöz.
Maguk az alkálifémek viaszlágy, ezüstfehér, kis sűrűségű, alacsony olvadás és forráspontú fémek. Kristályrácsuk köbös tércentrált. Vegyületeik igen hasonlóak az ammóniumgyök vegyületeihez.
Minden alkálifém igen aktív kémiailag. Közülük - és valamennyi elem közül - a cézium a legpozitívabb. A rendszám csökkenésével aktivitásuk is csökken.
Mindíg 1 vegyértékűek. Leggtöbbször ionvegyületeket, néha kovalens kötésű vegyületeket is alkotnak. Molekulavegyület pl. a metil-nátrium (CH3Na), atomvegyületek pl. az arzenidek, antimonidok, bizmutidok, amelyek már a fémes vegyületekhez közelednek.
Az alkálifémek oldódnak higanyban
és azzal amalgámokat
képeznek. Nemfémes oldószerük is van a folyékony ammónia,
amely sötétkék színnel oldja az alkálifémeket. Az ilyen oldatok
jól vezetik az elektromos
áramot, szabad elektronokat
és alkálifém-kationokat
tartalmaznak. Bepárláskor
fémammóniakátok maradnal hátra, amelyek ammónia
leadásával alkálifémmé alakulnak át.