ezüst-jodid
AgBr, az ezüst brómmal alkotott sója.
Előfordulás
A természetben nagyon ritkán fordul elő.
Előállítás
Ezüstsók oldatából
jodidionnal kiválik.
Például ezüst-nitrátból kálium-jodiddal:
AgNO3 + KI = AgI + KNO3
Az ezüst-jodid sárga csapadékként válik ki az oldatból, amit tisztítás után sötét helyen megszárítanak.
Fizikai és kémiai tulajdonságok
Sárga színű, kristályos
anyag.
Olvadáspontja 552°C
Forráspontja 1506°C
Sűrűsége 5,67 g/cm3
Vízben nem oldódik.
Nátrium-tioszulfátban [Ag(S2O3)2]3-,
kálium-cianidban [Ag(CN)2]- komplex
ionok keletkezésével oldódik.
Fény hatására bomlik.
Felhasználás
Korábban a fényképészetben
filmek, fotópapírok
gyártásához használták. Ma már inkább ezüst-bromidot
használnak helyette.
Ivóvíz fertőtlenítésére használatos kis mennyiségben.
Felhőoszlató, jégesőmentesítő
rakétákban (a képen).
Az apró ezüst-jodid szemcsék kondenzációs
magokat képezve elősegítik sok apró (veszélytelen) jégszemcse
képződését.